2018. Szeptember 19., Szerda, Vilhelmina napja
1 EUR 4.6524 1 USD 3.9764 100 HUF 1.4389
Főoldal»BELFÖLDI HÍREK»Megvan, hogy miért szavazta meg az RMDSZ az igazságügy és a Legfelsőbb Bírói Tanács működéséről szóló törvények módosítását

Megvan, hogy miért szavazta meg az RMDSZ az igazságügy és a Legfelsőbb Bírói Tanács működéséről szóló törvények módosítását

Megszavazta az RMDSZ az igazságügy és Legfelsőbb Bírói Tanács működéséről szóló törvények módosítását, áll a Szövetség honlapján. Ezzel kapcsolatos döntését az RMDSZ-nek sokan illetik kritikával, a félreértések miatt a Szövetség jónak látta megmagyarázni döntésének okát.   

 Megvan, hogy miért szavazta meg az RMDSZ az igazságügy és a Legfelsőbb Bírói Tanács működéséről szóló törvények módosítását

Az RMDSZ hivatalos oldalán is közzétett, a törvények módosításával kapcsolatos tájékoztatást, Apjok Norbert az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője így magyarázta: „Rengeteg félretájékoztatás van ebben a témában, nem szabad felülni a manipulációnak. Sajnos egyesek tudatosan összemossák ezeket a törvényeket illetve az elfogadott és elutasított módosítási indítványokat” – fogalmazott Apjok.

Elmondása szerint a törvénymódosítások ellen való szavazat egyet jelentett volna az ügyészállam elfogadásával, az RMDSZ viszont a jogállamiság mellett szavazott. „Nem akarunk ügyészállamot, a jogállamban hiszünk, ennek erősítéséért szavaztuk meg a parlamentben a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van ezekre a törvényekre, mert a jogállam működését szavatolják. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik. Romániában a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor, bárkit lehallgathatnak azért, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak a rendszer számára kényelmetlennek tartott emberek ellen. Ma nem vonják felelősségre azokat az ügyészeket és bírókat, akik rosszhiszeműségből vagy gondatlanságból hibákat követnek el, emberek életeit teszik tönkre. Ez az állapot tarthatatlan. Meg kell változtatni. Meggyőződésünk, hogy a törvényes keretek módosítása által elérhető a túlkapások visszaszorítása, valamint a jogállam megerősítése. A bírák és ügyészek tevékenységének szétválasztásával tettünk egy lépést a jogállam megerősítéséért, mai szavazatunkkal is ezt az utat követtük” – összegzett a honatya.

Cseke Attila szenátor elmondta, hogy a parlament által megszavazott jogszabály értelmében még az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába: „a bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) javaslatára. Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe. Így a törvénymódosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti ezt.”

Az RMDSZ szenátora hozzátette, az elfogadott jogszabály értelmében a titkosszolgálatoktól is függetlenedik az igazságszolgáltatás. „Meggyőződésünk, hogy Romániában senki, aki ügyészségi, bírósági eljárásban érintett, nem szeretné, ha fennállna a gyanú, hogy az ügyész úgy jár el, a bíró úgy ítél ügyében, hogy nem a saját maga ura, hanem közben egy titkosszolgálat közreműködője, informátora. Az ügyészi eljárásokat és bírói döntéseket nem sugallhatják vagy befolyásolhatják más intézmények, ezért a törvény ezután szigorúan bünteti, ha titkosszolgálati személyek megkörnyékezik a bírákat, ügyészeket. Emellett a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal” - idézi az RMDSZ oldalán megjelent közlemény Cseke Attilát.

Az RMDSZ hivatalos oldalán megjelent módosítások a következők:

  • létrehoznak egy ügyészi és bírói bűncselekményeket kivizsgáló testületet. Ez a testület a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészség keretében fog működni – feladata az ügyészi és bírói bűncselekmények kivizsgálása. Ezt a részleget egy olyan főügyész vezeti, akit a Legfelsőbb Bírói Tanács testülete nevez ki, 18 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, akinek az elmúlt 3 évben nem volt fegyelmi intése, és legalább 4 évet dolgozott valamely ítélőtábla mellett működő ügyészségen. A kivizsgáló testület 6 hónappal a törvény hatályba lépését követően kezdi meg működését.
  • a vád és a védelem erőviszonyának egyensúlya valósulhat meg a módosítás következtében. részben megszüntetik a bírák és ügyészek közötti téves felfogást, miszerint ugyanazzal a státussal rendelkeznek. Az ügyész nem egyenlő a bíróval, így ezen elv mentén kell biztosítani a tárgyalóterem berendezését. Továbbá a bírák, ügyészek és ügyvédek elhelyezésének is a felek közötti viszonyokat kell tükrözniük, különös tekintettel az ügyvéd és az ügyész közötti rangbeli egyenlőségre, valamint kettejük viszonyára a bíróval szemben.
  • gördülékenyebbé teszik az igazságügyi adminisztrációt. Tekintettel arra, hogy a meghozott bírói határozatok indoklása és közlése jelenleg nagyon elhúzódik, a tervezet arra kötelezi a bíróságokat, hogy a bírói határozatokat a döntéstől számított 90 napon belül szövegezzék meg és tegyék közzé.
  • A módosítás azt oldja meg, hogy ne kezdő, szakmailag felkészületlen ügyészek dolgozzanak ezekben a szervezetekben, mint ahogyan ez idáig történt, hanem tapasztalt szakemberek. Ezáltal csökkennének a visszaélések és félreértések. Szigorúbb szakmai feltételeket szabnak meg az ügyészek esetében a szakmai előmenetelben. Ennek értelmében például a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságban (DIICOT) csak olyan ügyészek dolgozhatnak, akikkel szemben sosem volt fegyelmi eljárás, és 8 éves bírói vagy ügyészi régiséggel rendelkeznek. A Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA) bevezeti azt, hogy kizárólag versenyvizsgával lehet elfoglalni az ügyészi helyeket. A tervezet értelmében egy ügyésznek 8 éves ügyészi vagy bírói szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie az eddigi 6 éves szakmai tapasztalat követelményével szemben.
  • a módosítás tovább erősíti a politikai függetlenségét az Igazságügyi Felügyeletnek (Inspecția Juridiciară), hiszen önálló jogi személyiséggel, függetlenül fog tovább működni.

 

Címkék: