2020. Május 30., Szombat, Zsanett, Janka napja
1 EUR 4.8426 1 USD 4.3517 100 HUF 1.3886
Főoldal»EGYHÁZ»Búcsúk Szentháromság ünnepén

Búcsúk Szentháromság ünnepén

Nagykárolyban, Nagybányán és Nántűn tartanak búcsút vasárnap.

Búcsúk Szentháromság ünnepén

Szentháromság vasárnapja a történelmi nyugati keresztény egyházakban elterjedt ünnep, melyet a pünkösd utáni vasárnapon tartanak. Az ünnepet legelőször Lüttichben tartották meg a 10. század elején, Magyarországon Kálmán király javasolta, majd széles körben XXII. János pápa rendelete nyomán terjedt el. Népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a nagykárolyi Szentháromság kápolna, a nagybányai, régi főtéri barokk templom - Erdély legrégibb barokk temploma -, és a nántűi templom rendelkezik Szentháromság titulussal. A nagykárolyi kápolna építését gróf Károlyi Sándor 1699-ben rendelte el, és 1703-ban fejezték be. Búcsúját a gróf gyakran látogatta, de II. Rákóczi Ferenc is megállt itt imádkozni 1708-ban. A kápolna búcsúját vasárnap délután négy órától tartják, Főcze Imre P. Bonaventura OFM kaplonyi ferences szerzetes szentbeszédével.

Nagybányán, a plébánia az 1333-1337-es pápai tizedjegyzékben már szerepel. A városnak három temploma volt: a XIV. század első évtizedeiben épült a Szent István templom, majd a XV. században Szent Miklós illetve Szent Márton tiszteletére épült még két templom. 1718-ban jezsuiták telepedtek le a városban és a Szent Márton templom helyére 1766-ban építették a Szentháromság templomot. Ez utóbbi búcsújára vasárnap délelőtt fél tizenkettőtől kerül sor Dr. Oláh Zoltán, a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet szentírástudomány tanára szentbeszédével.

Józsa János, egyházmegyei sajtóreferens

Címkék: