2018. Október 22., Hétfő, Előd napja
1 EUR 4.6669 1 USD 4.0761 100 HUF 1.4425
Főoldal»HÍREK»Békés március 15-ei ünnepség volt Máramarosszigeten

Békés március 15-ei ünnepség volt Máramarosszigeten

Meghitt körülmények között zajlott a március 15-ei ünnepség Máramarosszigeten. Az ünnepség rendhagyó módon a református templomban kezdődött, majd a református és római katolikus temetőkben végződött koszorúzással.

Békés március 15-ei ünnepség volt Máramarosszigeten

Az ünnep kapcsán, a református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten, Gellén Sándor a Nagybányai Református Egyházmegye esperese mondott ünnepi beszédet. Igehirdetésében a szónok az ószövetség pusztai vándorlásához hasonlította a máramarosi magyarság sorsát is. Mint elmondta, minden ember az életét csak Istenre alapozva teljesítheti ki. Mintegy figyelmeztetésül arra hívta fel az egybegyűlt ünneplő közönség figyelmét, hogy ne csak a panasznak legyen helye a mindennapi életben, hanem magyarként igyekezzen mindenki hálás lenni sorsáért, mindenért. A pusztai vándorláshoz hasonlítva a magyarság sorsát elmondta, hogy a sanyarú sorsot mindig egy jobb követi, ezért hinni kell ennek eljövetelében. Ehhez azonban nekünk is küzdeni kell, azzal, hogy kulturális örökségünket átadjuk a következő generációknak is. Jelentsen ez nyelvet, szokásokat, magyar nyelven való tanulást, bármit, ami kulturális örökségünk része. A munkából nekünk is részesülni kell. 

Az eseménynek vendége volt Apjok Norbert, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője. ünnepi beszédében a képviselő a következőket mondta: „Az idei esztendőt két kerek évforduló is fémjelzi. A már említett és ma ünnepelt 1848-49-es forradalom és szabadságharc, illetve a minden magyar lelkében mély sebet égető 100 évvel ezelőtti országcsonkítás, melynek következményeit nemzetként mind a mai napig szenvedjük. Ez utóbbi eseménynek betudhatóan szegényebbek lettünk ugyan, de kevesebbek nem – ezt kellene tudatosítani mindenkiben. Attól, hogy kisebbségben élünk, még nem vagyunk kevesebbek, kisebbrendűbbek, hiszen 1000 éve Erdélyben élünk, s csak 100 éve Romániában. Ez alatt az évezred alatt legalább annyival hozzájárultunk Erdély fejlődéséhez, mint a többségiek. Gondoljunk csak nagyjainkra, tudósainkra, kultúránk jeles alakjaira, műemléképületeinkre, ipari létesítményeinkre, és még sorolhatnám. Annak idején az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot is leverték, de az akkori szellemiséget, eszmeiséget nem sikerült kiírtaniuk ellenségeinknek, s ez a szellemiség, eszmeiség mindaddig élni fog, amíg egy magyar is lesz ezen a tájon, aki emlékezzen, aki felvállalja önmagát.”

Békés március 15-ei ünnepség volt Máramarosszigeten

A mai kor forradalmi gondolatait boncolgatva kihangsúlyozta, hogy a veszélyek manapság nemcsak kívülről fenyegetnek, hanem a belülről támadó ellenség jelenti első sorban a legnagyobb gondot. 

Sajnos vannak köztünk olyanok, akik eleve feladják a harcot, olyanok, akik a nem feltétlenül földrajzilag körülírható menekülést (vagy inkább úgy mondanám: befelé fordulást) választják, de olyanok is akadnak közöttünk, akik vállalják azt a sokszor hiábavalónak tűnő aprólékos munkát, amit az előttük járók rájuk testáltak. Ez utóbbiak a mai kor igazi hősei, csendes és névtelen forradalmárai, azok a hősök, akikre az 1848-49-es hősök büszkék lehetnének.  Mert manapság legtöbbször az ellenség már nem kívülről támad, hanem belülről. Önmagunk ellenségeivé váltunk, például azzal, hogy nem íratjuk gyermekeinket magyar iskolába, nem ragaszkodunk a múltunkhoz, a kultúránkhoz, a hitünkhöz. Ma elsősorban a szellemi fásultság, szolgalelkűség ellen kell forradalmat kirobbantanunk” – vonta le a következtetést a képviselő.

Béres István, a Történelmi Máramaros RMDSZ Területi Szervezetének elnöke a nemzet és a haza védelméről beszélt.

Az ünnepi eseményt jelenlétével megtisztelte Horia Scubli, Máramarossziget polgármestere is. Elmondása szerint számára fontos, hogy részt vehetett a magyarság egyik legnagyobb ünnepségén. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy „egy közösség annál gazdagabb, minél színesebb nemzeti, kulturális téren.” Ezért fontosnak tartja azt, hogy a máramarosszigeti közösséget e tekintetben is gazdaggá teszi a magyarság, akivel nagyon jó kapcsolatot ápol ő maga is. A polgármester többek között elmondta, továbbra is reméli, hogy az elkövetkező időben lesz még lehetősége megfordulni a város, számára legszebb épületében, a református templomban. Ugyanakkor tiszteletéről, nagyrabecsüléséről biztosította a magyarságot.

Békés március 15-ei ünnepség volt Máramarosszigeten

A Leőwey Klára Elméleti Líceum diákseregének kulturális, zenei előadása, amit oktatóik koordinálásával állítottak össze, jelentette az ünnepség fénypontját.

Az egyházak, politikai és civil szervezetek, valamint a magyar oktatást képviselő személyek végül a templomkertben megkoszorúzták az 1848-as hősök és Leőwey Klára emlékét őrző obeliszkeket, majd onnan a református és római katolikus temetőbe vonultak, ahol a megszokott módon folytatódott az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos síremlékek megkoszorúzása.    

 

Címkék: