2017. December 17., Vasárnap, Lázár napja
1 EUR 4.6346 1 USD 3.9285 100 HUF 1.4767
Főoldal»KÖZÉLET»Apjok Norbert: lehetőséget kell adnunk vidékünknek, hogy meséljen rólunk, máramarosi magyarokról

Apjok Norbert: lehetőséget kell adnunk vidékünknek, hogy meséljen rólunk, máramarosi magyarokról

Nemsokára egy éve már, hogy a máramarosi magyarokat képviseli Románia parlamentjében. Eddigi tapasztalatairól, a megye magyarjait érintő kérdésekről, közéleti problémáiról, kulturális és gazdasági helyzetéről beszélgettünk Apjok Norbert RMDSZ-es parlamenti képviselővel.

Apjok Norbert: lehetőséget kell adnunk vidékünknek, hogy meséljen rólunk, Máramarosi magyarokról

Lassan egy éve már, hogy Románia parlamentjében képviselői tisztséget tölt be. Mennyire sikerült eddig a parlamenti élettel megbarátkozni? Csalódott-e esetleg valamiben?

Fél éve azt a feladatot kaptam a máramarosi magyar közösségtől, hogy képviseljem a közösségünk értékeit, hangjait a parlamentben. Nem volt számomra idegen a terep, hiszen még egyetemistaként gyakornokként vettem már részt a képviselőház tevékenységében. A munkahét két részből tevődik össze, a hét első felében Bukarestben, míg a második felében a megyében dolgozom, de elsősorban nem a folyamatos úton léttel kellett megbarátkoznom, hanem azzal, hogy néha nagyon lassan haladnak a dolgok. Képviselőség előtt az üzleti szférában dolgoztam, így ahhoz voltam szokva, hogy amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra. Ezt a hozzáállást sajnos Bukarestben hiányolom.

Gondolom ebből a bukaresti hozzáállásból kifolyólag gondok akadnak itt helyben, hisz a máramarosi ember számára nem feltétlen egyértelmű, hogy emiatt nem haladnak a feladatok elvégzésével, problémák megoldásával. Megértőek emiatt a máramarosi magyarok?

Úgy érzem a megye gondjai nem az utóbbi években keletkeztek, sajnos a fiatalok elvándorlása, a munkanélküliség, a vidéki települések nagy részén a csatorna és ivóvízhálózat hiánya sajnos az ország nagy részére jellemző. Ugyancsak nagy probléma a magyar anyanyelvhasználat az ügyintézésben  és a kisebbségi oktatás helyzete és nem megértésről kell beszéljünk, hanem a problémákról és az azokat megoldó intézkedésekről. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére lett elfogadva a magyar nyelv használata az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben.  Ugyancsak RMDSZ-es kezdeményezés, hogy sajátos tanterv alapján készített speciális, könnyebb tételekből vizsgáznak ezentúl román nyelvből a képességvizsgán és érettségin a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok. Községek vezetői számára pedig olyan pályázati lehetőségek lesznek, amely által megoldhatják az infrastrukturális fejlesztéseiket.

Maradjunk Máramarosban. Mostanában látogatásokat tesz a megye magyarlakta településein. Mi a célja ezeknek a látogatásoknak? 

Nagyon fontos számomra a folyamatos kapcsolattartás, ezt ígértem kampányban is. Nem szeretném azt, hogy csak 4 évente találkozzak a választókkal. Eddig is sok rétegtalálkozón vettem részt, közösségi gyűléseken és fogadóórákon tudták az emberek elmondani a gondjaikat, észrevételeiket. Fontosak ezek a találkozók, hiszen a túl sok bukaresti munka könnyen elszakíthatja a képviselőt az emberek problémáitól, szeretem azt, ha helyben értesülök ezekről. A tavasz folyamán fogadóórát tartottam Nagybányán, Máramarosszigeten, Hosszúmezőn, Koltón, Szamosardón, Monón, Égerháton, Domokoson, Erzsébetbányán, nemrég pedig sikerült találkoznom a helyi magyar közösségekkel Rónaszéken, Magyarberkeszen és Kapnikbányán. Remélem a sor folytatódik.

Idén először, az Ön kezdeményezésére szerveztek Máramarosi Magyar Napokat. Egyik nyilatkozatában mondta, hogy az idei rendezvénysor a nulladik év volt. Mit tapasztalat eddig?   

Amikor kampány során végigjártuk a megyét azt tapasztaltuk, hogy sok településen kevés vagy egyáltalán nincs magyar kulturális kínálat. Ez adta az indíttatást. Azt szerettük volna, hogy legyen egy olyan rendezvénysorozat, amely a megye lehetőleg legtöbb magyarlakta településére eljuttat magyar kulturális műsort. Az egy hét során, amikor 14 helyszínen, közel 2000 résztvevő számára tudtunk érdekes és értékes magyar programot kínálni éreztük ezt mindenképp folytatni kell. Idén teszteltük a közösség hozzáállását. A fogadtatás jó volt, bár voltak olyan települések, ahol nem fogadott teltház, de biztos vagyok benne, hogy jövőre jobb időzítéssel még több embert érhetünk el különböző helyszíneken. Meg kell említenem, hogy a megyénkbéli kulturális csoportok nagyon pozitívan álltak első perctől a kezdeményezés mögé és megbízható partnerek voltak abban, hogy megyeszerte ünnepelhessük magyarságunk.

Kulturális élet mellett szükség van a gazdasági élet fellendítésére is. Nemrég egy nagybányai találkozón közölte, hogy a turizmusban lát nagy lehetőséget, amit a megye magyar vállalkozó kedvű emberei megragadhatnak. Van ezzel kapcsolatos konkrét elképzelése?

Sok olyan település van a megyében, amelynek van akár magyar vonatkozású látnivalója, lehetőséget kell adnunk vidékünknek, hogy meséljen rólunk, Máramarosi magyarokról. Templomok, emlékházak, hegyek, helyek, van mutatni valónk a világ felé. Ezek mellett több helyen van olyan látványosság, amelyre büszkének kell lennünk, hagyományos tevékenységek, például házi kenyérsütés, vagy kovácsműhely, amelyek érdekesek lehetnek az idelátogatók számára. Ezek mellett magyar érdekeltségű panziók, vendégházak, vendéglők vannak, amelyeket helyzetbe kell hozni. Ha egy olyan stratégiát tudnánk készíteni, amely ezeket egybefogja, amely által egy hálózatot alkotnak, és egységesen tudjuk promoválni a megyét, akkor nagyobb réteghez tudnánk eljutni, illetve nagyobb tömeg jutna el hozzánk. Olyan turisztikai csomagokat kellene kialakítani, amelyek tematikusan kínálnak kikapcsolódási lehetőségeket az érdeklődők számára. Idén ősszel szeretnénk ezt a stratégiát kialakítani az érintettek bevonásával.

 Mi a helyzet a megye magyar ifjúságával? Egyre csak az tapasztalható, főleg a történelmi Máramarosban, hogy valamilyen oknál fogva kimaradnak a közéleti tevékenységből? Mi lehet a magyarázat erre?

Úgy látom kicsit átalakult a fiatalok közéleti érdeklődése az utóbbi években. Nem mondhatjuk, hogy nem érdekli őket a közélet, inkább azt mondanám, hogy más csatornákon elérhetők. Azt láthatjuk, hogy a fiataloknak erősebb az igazságérzetük, ezért érzékenyebbek a körülöttük történő eseményekre, azonban valóban eltűnt az a fajta szervezeti élet, ami az előző évtizedeket jellemezte. Régebben ugye sok szervezkedés volt, ma már inkább különböző ügyek mögé sorakoznak fel a fiatalok, olyan ügyek mögé, amelyek megütik az ingerküszöbüket. Sajnos valóban taszító tud lenni sokszor számukra a politika, aminek nem túl jó amúgy sem a megítélése, azonban akiben tudatosul, az hogy a közösségért tenni csak aktivitással lehet, a rendszert megváltoztatni csak belülről lehet, az megtalálja a maga útját a közélet felé.

Kérdezett: Orosz Krisztofer Levente

 

 

Címkék: