2020. Június 04., Csütörtök, Bulcsú napja
1 EUR 4.8387 1 USD 4.3203 100 HUF 1.3998
Főoldal»VÉLEMÉNY»A janicsárok víg napjai - Lovász István

A janicsárok víg napjai - Lovász István

Egyik legismertebb magyar írónk, Jókai Mór regényének a címe más. A janicsárok végnapjai című romantikus történelmi regénye 1854-ben jelent meg. Nem tervezem a regény folytatását, nem vagyok Jókai zseniális írói vénájával megáldva, egyszerűen csak szeretem az írásait és szeretem a magyar irodalmat. Szeretem a magyar anyanyelvet, szeretem a magyar ízeket, szeretem a szülőföldemet. Azért írok és azért adtam ezt a címet írásomnak mert szomorú vagyok. A janicsárok még mindig hatalmasak és most víg napjaikat élik. Ki(k)re gondolok? Nos, az egyik értelmező szótárban ezt találjuk a janicsár címszó meghatározásaként:
 
JANICSÁR főnév -t, -ok, -ja, (régies) jancsár
1. (történettudomány) <A XIX. század elejéig a török hadseregben> keresztények elrabolt fiúgyermekeiből, ill. később főként utódaikból nevelt, jól kiképzett gyalogos katona. A janicsárok hada. A török sereg janicsárokból és szpáhikból állt. □ Az udvarban … jobbkéz felől valának egy csoportban mintegy ezerig való jancsárok. (Mikes Kelemen) A janicsárok … nagy örömordítással csoportosultak az egyik hordó köré. (Gárdonyi Géza)
 
Olyan különböző országok területéről rabságba hurcolt fiatalokról van tehát szó, akiket arra neveltek és arra képeztek, hogy az oszmán birodalom hű katonáiként harcoljanak. Igen, megesett az hogy magyar gyermekeket vittek Konstantinápolyba hogy pár évvel később az a magyar gyermek török zsoldosként harcoljon saját nemzete ellen. Sikeres volt az átnevelés, sikeres volt az agymosás, sikeres volt az identitás-csere. Egyes leírások szerint ezek a janicsárok voltak a legfanatikusabb harcosok.
 
A mai janicsárok víg napjaikat élik. A mai janicsárok azok, akik megtagadják származásukat, mert így érvényesülnek a politikai/mindennapi életben. Akik még fanatikusabban gyűlölik, elnyomják azokat, akik közül származnak. Akik azzal bizonygatják jó hazafiságukat, hogy megtagadják vérvonalukat, nevet változtatnak J-ottányival többet vagy éppenséggel kevesebbet engednek meg maguknak, akik magyar apa gyermekeként bár elénekelnek a Mágnás Miska operettből egy részletet ha az érdek úgy kívánja mégis ahol érik ott szítják a tüzet, a gyűlöletet, az ún. magyar-kártyát húzzák elő. Ha már ez az alaphangulat odafentről, a bársonyszékek távolságából nem meglepő a janicsár-lelkület terjedése. Nem meglepő, hogy külhonban érvényesülő (?) magyar származású, magyar nevű fiatalember román nyelven küld melegebb éghajlatra, egész pontosan Magyarországra, mert magyar nyelvű istentisztelet volt megosztva az egyik közösségi oldalon. Ismerős ugye a gondolat: ha magyar vagy menj Magyarországra, itt ne szólalj meg anyanyelveden.
 
Bár igaza lenne az értelmező szótárnak, amikor a janicsár szó átvitt értelmét ritkának minősíti:
2. (átvitt értelemben, ritka) Gazdáinak, urainak érdekében saját népe ellen mindenre kész, engedelmes, elszánt szolgai szerepet betöltő személy.
Biztos ismerünk hasonló eseteket, mai janicsárokat, akik könnyen és örömmel élnek a lehetőséggel, megalkudva, származást felejtve, gyűlöletet szítva. Janicsárok, éljétek csak víg napjaitokat, érezzétek fontosnak magatokat, de ne felejtsétek, (persze elfelejtettétek), gondoljatok Ady Endre soraira A perc-emberkék után című verséből:
“Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.”
 
Szeretem a magyar irodalmat. Szeretem a magyar anyanyelvet, szeretem a magyar ízeket, szeretem a szülőföldemet, szeretem az embert, nemcsak a magyart, hanem az EMBERT. Janicsárok, én titeket nem gyűlöllek. Ezt nem kapjátok meg tőlem. Nem kapjátok meg a tiszteletemet sem. Amit kaptok, az a pár perc amíg ezt megírtam, amit kaptok az a pár sor, amit megfogalmaztam. Lehet már ez is több annál amit érdemeltek....
 
LOVÁSZ ISTVÁN
Címkék: