2020. Február 28., Péntek, Elemér napja
1 EUR 4.8068 1 USD 4.3926 100 HUF 1.4186
Főoldal»HÍREK»A forradalomra emlékeztek Máramarosban is

A forradalomra emlékeztek Máramarosban is

Erdély-szerte ünnepelt a magyarság. Dacian Cioloș román miniszterelnök is üzent a magyaroknak. Máramaros több településén is megemlékeztek az 1848-as szabadságharc eseményeiről.
 
A forradalomra emlékeztek Máramarosban is
fotó: maramedia.ro
 
Dacian Cioloș miniszterelnök is üzent az erdélyi magyaroknak. Gondolataival ezeket üzente: „Románia és Magyarország történelmében az a meghatározó, közös pillanat, amely jelentősen hozzájárult a két nemzet kialakulásához és megalapozásához, mai helyzetükhöz. Éppen ezért március 15-én kötelességünk emlékezni arra, hogy az a társadalom, amelyben ma élünk, románokként és magyarokként, de főleg európai állampolgárokként, azon törekvések és eszmék eredménye, amelyekért elődeink harcoltak.”
 
A magyar szabadságharc kitörése olyan eszmékért való küzdelem eredménye, mint a sajtószabadság, a parlamentáris
demokrácia, a felelős kormány, illetve a mindenki számára biztosított polgári és vallási egyenlőség, amelyek az erdélyiek által a balázsfalvi kiáltványban megfogalmazott követelések szellemét tükrözik. Mi több, olyan értékek ezek, amelyek ma is meghatározzák nemzeteinket” – áll Dacian Cioloş miniszterelnök március 15-i üzenetében.
„A tisztelet és szolidaritás üzenetét közvetítem a szabadságharc 168. évfordulója alkalmából a magyar nép, a romániai
magyarság és a világon élő minden magyar számára.
 
A jövőben is kitartunk amellett, hogy a romániai magyarság itt békében, harmóniában és együttműködésben éljen, valamint gondoskodunk arról, hogy minden nemzeti kisebbség számára hagyományai, kultúrája és anyanyelve megőrzése érdekében megfelelő keretet biztosítsunk, mert a nemzeti kisebbségek általában – és különösképp a magyar közösség – Románia szellemi gazdagságának fontos forrását jelentették és jelentik napjainkban is, amelyet kulturális örökségünk kiteljesítése érdekében értékelnünk kell” – írta a miniszterelnök. „Románia és Magyarország, valamint a
 
Romániában élő magyarok és románok közötti párbeszéd alapvető eleme annak a közös elhatározásnak, amely az európai építkezés szellemében megfogalmazott célok elérését jelenti. Ezen gondolatokkal kívánok minden magyar embernek szép ünneplést!» – zárta üzenetét a miniszterelnök. Kelemen: „akinek az anyanyelvhasználati jogát vitatják, annak a szabadságát kérdőjelezik meg” Kelemen Hunor Szatmárnémetiben elmondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Ameddig veszélyben van magyar identitásunk, addig szabadságunk sem lehet teljes. Mert akitől el akarják venni a nemzeti identitását, akinek az anyanyelvhasználati jogát vitatják, annak a szabadságát kérdőjelezik meg.
 
Aki nem tudhatja biztonságban identitásának legértékesebb elemeit, a nyelvet, a kultúrát, az nem mondhatja magát szabad embernek. Igen, ez is az 1848-as magyar szabadságharc öröksége, tanulsága és üzenete. Közös értékünk a szabadság, közös értékünk a szabadság szeretete, mert nem egymás ellenében szeretjük a szabadságot”. A Petőfi-szobornál megszervezett ünnepségen az RMDSZ elnöke azt is kiemelte: a nemzeti ünnep a marosvásárhelyi fekete március óta hajszálpontosan mutatja, hogy hol tart a romániai magyar közösség a szabadságának és biztonságának megteremtésében, a közösség tagjainak megvan-e minden feltételük arra, hogy méltó életet élhessenek magyar emberekként. 
 
Nagybánya és vidéke is ünnepelt 
A március 15-én, kedden 12.00 órakor induló zászlós felvonulás első állomása ezúttal is a virághegyi református–evangélikus temetőben kialakított honvéd-sírkert volt. Innen fiatalok vezetésével – a Turul Sas Hagyományőrző Egyesület, a nagybányai magyar diákság képviselői és cserkészek kíséretében – a városligeti Lendvay-szoborhoz vonult a tömeg. Majd koszorút helyeztek el gróf Teleki Sándor szobránál a Teleki Ház udvarán, a Fekete Sas fogadó falán található Petőfi-emléktáblánál, a cinteremi keresztnél, végül pedig a római katolikus temetőben, a város első, 1848-as polgármestere, Fésüs Menyhért emlékoszlopnál.
 
Az egyes helyszíneken az egyházak képviselői, a Lendvay Márton Színjátszó Kör, a Turul Sas Hagyományőrző Egyesület, a Teleki Magyar Ház és az RMDSZ fogadták házigazdaként az ünneplőket. A koszorúzó zarándoklatot követően, 18.00 órától a Városi Színházban ünnepi műsorral várták a vendégeket. Közreműködtek a Németh László Elméleti Líceum, valamint a Nicolae Iorga Általános Iskola diákjai, majd a Teleki Magyar Ház gyermek-néptánccsoportjának műsorát tekinthette meg az ünneplő közönség. Szinérváralján 12 órától került sor az ünnepi megemlékezésre a református temetőben található Zágonyi-kopjafánál. Szamosardón is megemlékeztek a jeles napról. Március 13-án, a délelőtti istentisztelet után koszorúzás volt az emlékműnél, majd a kultúrotthonban tartottak ünnepi műsort. 
 
Máramarossziget és vidéke
Máramarosszigeten rendhagyó módon délelőtt 10 órától kezdődő ökumenikus istentisztelet keretén belül emlékeztek az 1848- as forradalomra. Ünnepi szónokok Lovász István református lelkipásztor házigazdaként, majd Béres István László a Történelmi Máramaros RMDSZ területi elnöke voltak. Bónis István, a Nagybánya központú RMDSZ elnöke is beszédet mondott. Az ünnepi műsort gazdagították a szigeti Leőwey Klára Elméleti Líceum diákjai és a budapesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium tanulói. Ezt követően koszorúzással folytatódott az ünnepség a református templom mellett felállított ’48- as hősök emlékművénél, majd a római katolikus és református temetőben. Hosszúmezőn a református templomban istentisztelet keretében tartottak megemlékező ünnepséget, majd Mandics Pál és Bogdány Mózes szabadságharcosok emlékművét koszorúzták meg az egybegyűltek.
 
fotó: maramedia.ro
fotó: Miért pont Nagybánya és környéke? Facebook-csoport
Március 15. Máramarosszigeten 1990-ben. Balról jobbra: Sipos István, Gindele Tibor, Wiland Ernő és Zonda Attila szigeti RMDSZ-vezetőség.
A Szigeti magyarság ünnepel 1990 március 15-én.
Címkék: